Eltelt egy év, lezártuk 2015-öt, azonban mielőtt az újesztendő feladataival foglalkoznánk, tekintsük át, mit is tettünk le a nemzet asztalára az elmúlt egy évben!
Január – A szilveszteri mulatságot talán még ki sem pihenve, máris az utcán találta magát a budapesti tagszervezet jelentős része, a balosok tüntetésén hangot adva erős ellenérzéseinknek. Nagy sikerrel szerveztük meg az I. Bajtársi találkozónkat. Ugyanebben a hónapban a magát magyarnak nevező üzletlánc elleni bojkottra hívtunk fel ismét, csatlakozva felvidéki bajtársainkhoz, akik megelégelték, hogy a magyar többségű településeken sem lehetett magyar nyelvű feliratokat találni annak boltjaiban. A bojkott sikerrel járt, a multi meghátrált. Szokásos téli összetartásunk is erre a hónapra esett.
Február – Nem hátráltak azonban a balassagyarmati vasutasok, és kiverték a cseh hadsereget a térségből – nem ma történt, hanem majd száz évvel ezelőtt, de a Legbátrabb Város Emléktúrán rájuk emlékeztünk Nógrád megyében. Viktor Zaharcsenko február elején tett igen szimpatikus nyilatkozatot a kárpátaljai magyarok kapcsán, melyet egy kiírással köszöntünk meg a Donyecki Köztársaság vezetőjének. Néhány napra rá a Jobbikkal és a Jobbik IT-vel közösen tiltakoztunk fáklyás felvonulással a kárpátaljai magyarok sorozása ellen. Részt vettünk több Kitörés megemlékezésen nem csak Budapesten, illetve mi magunk is egy kiírással és görögtüzekkel emlékeztünk Európa hős védőire.
Március – A tavasz első hónapja az építkezésé volt, ezt szolgálta ásotthalmi gyűlésünk is, mely során tapasztalatokat szerezhettünk a migrációval kapcsolatos problémákból, valamint helyi idős embereknek segíthettünk. Kiálltunk a székely autonómia mellett, ezúttal is a Hősök terén megszervezett rendezvényhez csatlakozva.
Április – Nagykátán segédkeztünk a helyi tagszervezetnek a hagyományőrző csata kapcsán, egy sátorral voltunk jelen, ahol a kilátogató fiatalok legnagyobb örömére ősi és korszerű fegyverekkel egyaránt megismerkedhettek. Bojkottot hirdettünk a Roshen termékek ellen, az édességeket gyártó cég ugyanis a kárpátaljai magyarokat golyófogónak használó Petro Poroshenko ukrán elnök kezében van. Nagy sikerrel zajlott le a II. Bajtársi találkozó, melyen a budapesti nemzeti szervezetek vezetői beszélgettek az aktualitásokról. A hónap végén Milánóban járt kis delegációnk, ahol a kommunisták által meggyilkolt olasz hazafiakra emlékeztünk, és persze fontos kapcsolatépítés is zajlott.
Május – A maglódi Nemzeti Grund szervezésében és lebonyolításában segédkeztünk, ahogy évek óta mindig. Ekkor már aktívan foglalkoztunk a bevándorlás kérdéskörével, „álruhában” vettünk részt a szélsőbaloldali Migration Aid egyik rendezvényén, és intenzív migráció ellenes kampányba kezdtünk. Részt vettünk a hagyományos Hősök napi megemlékezésen, Rákospalotán.
Június – A hagyományos Trianon ellenes demonstrációnk nyitotta a hónapot, mely ezúttal fáklyás felvonulás volt. Ezt felvezetendő videó filmeket forgattunk, két székely vármegyés segítségével, az utca emberét kérdezve a trianoni ország csonkításról. Bár nem a 2014-eshez hasonló létszámmal, de tagszervezetünk ismét képviseltette magát a lengyelországi Nedecváron hasonló indítékkal megtartott megemlékezésen, illetve az Egészséges Fejbőr lemezbemutató koncertje előtt nyílt lehetőségünk egy kisebb megemlékezést tartani a helyszínen. Lezajlott országos táborunk is. A bevándorló válság egyértelműen begyűrűzött nemcsak hazánkba, de Budapestre is, mi pedig aktív megfigyelési, információszerzési tevékenységbe kezdtünk. Közben azért jól is éreztük magunkat, a Felvidéki Magyar Sziget lebonyolításába segítettünk be.
Július – A bevándorlók egyre nagyobb problémát jelentettek a budapestieknek, mi pedig a tettek mezejére léptünk: tüntetést hirdettünk meg, melyre több ezer ember jött el, előtte pedig az Érpataki Modell módszereit segítségül hívva kényszerítettük rá a hatóságokat a törvények betartására, így tisztítva meg a Keleti pályaudvart a bevándorlóktól, ha csak egy rövid időre is. Több jogtechnikai kísérletet is elvégeztünk, illetve elvégeztünk volna, ha a hatóságokat érdeklik a bejelentések. Aktív közreműködésünkkel zajlott le a Nemzeti Gyerektábor két turnusa Eger-Felnémeten, és most már büszkén mondhatjuk, hogy sorainkat erősítik olyan fiatalok, akik a gyerektáborban ismerkedtek meg nemzetünk hagyományaival, és az ezekért folytatott harc kiemelt fontosságával. Természetesen gőzerővel haladt a Magyar Sziget szervezése is.
Augusztus – Magyar Sziget, ezúttal is a Velencei-tó partján, szerencsére igen nagy érdeklődés és jó hangulat mellett. A bevándorlóknak egy kiírással „kedveskedtünk”. A hónap végén részt vettünk a Verseny utcai piac területének elfoglalásában, ahová a Főváros vezetése szerette volna költöztetni az úgynevezett tranzit zónákat. Az akciót a Jobbik és a Jobbik IT fővárosi szervezetei szervezték.
Szeptember – Tetőzött a bevándorló válság hazánkban. A hónap első napján, Bősön vettünk részt egy tüntetésen, amit a településre tervezett menekültszálló ellen szerveztek szlovák nacionalisták. Őket végül nem engedte a helyszínre a rendőrség, pedig történelmi pillanat lehetett volna. Részt vettünk a Jobbik által szervezett bevándorló ellenes demonstráción, és szinte folyamatosan jelen voltunk a Keleti pályaudvarnál zajló eseményeknél, ahogy az elmúlt hónapokban is. Törölték a tagszervezet 6000 kedvelőt számláló Facebook oldalát, amit egy minden igényt kielégítő honlappal igyekszünk pótolni. Közben kétszer is jártunk a határon, először Ásotthalomnál töltöttünk el pár igen hasznos napot, majd a magyar-horvát határszakaszon tájékozódtunk és szereztünk hasznos tapasztalatokat az illegális határátlépések kapcsán. Mindezek mellett az Attila Védvonal Emléktúra szervezésében és lebonyolításában segédkeztünk.
Október – Próbaidős tagjaink és tagszervezet vezetőink képzésével indult a hónap, melyre a Szent László kilátó melletti területen került sor. Október 23-ra egy megemlékezést szerveztünk Mansfeld Péter budapesti szobrához, melyre több száz hazafi látogatott el. A hónap utolsó napján kitakarítottuk a Hősök Temetője megmaradt katonasírjait a rákoskeresztúri köztemetőben.
November – Lángolt a Gellért hegy, vagy legalábbis az unió zászlaja – a régi vörös, és az új kék színű is. A nyári meleg ugyan a múlté volt, ez azonban nem akadályozott meg minket abban, hogy a bevándorló válság elmúlása után új kihívásokat keressünk magunknak, melyet a novemberi erdőben alvás formájában találtunk meg, régiós összetartás keretében. Részt vettünk a Jobbik terror ellenes tüntetésén, és idén is a helyszínen emlékeztünk Szentlászló hős horvát és magyar védőire.
December – Elsején a román államhatalomnak üzentünk, részben Erdély elrablása, részben Beke István elhurcolása miatt, illetve csillagszórós „terrortámadást” hajtottunk végre románia nagykövetségénél. A terrorista vádra és Beke István őrizetbe vételére reagálva tüntetést szerveztünk a román nagykövetséghez, melyre százak jöttek el. Idén sem maradhatott el a Nemzeti Gyerekkarácsony, mely a Palmetta közreműködésével nagy sikerrel zajlott le Budapesten. Az év zárásaként egy Bajtársi találkozó keretében köszöntük meg a segítséget azoknak a nemzeti oldalhoz kötődő személyeknek és szervezeteknek, akikre egész évben számíthattunk, ezzel párhuzamosan tagszervezetünk is képviseltette magát Ásotthalmon, ahol nemzetközi együttműködés kezdődött az Európát sújtó illegális bevándorlás kezelésére. A hónap, és az év zárásaként budapesti és vidéki vármegyések közösen látogattak el Ipolydamásdra, hogy együtt búcsúztassuk az évet.
Röviden áttekintve így telt a 2015-ös évünk, ami a színpadot jelenti, a színfalak mögött azonban rengeteg tervezés, munka, szervezés állt. Nem egyszer néhány óra alatt kellett reagálni a történésekre, előre nem látható akadályok nehezítették a munkánkat, és persze szerencsére azért sok örömben és sikerben volt részünk 2015-ben is. Mit is mondhatnánk zárásként? A harc folytatódik 2016-ban is.
– Fővárosi HVIM –